Olcsó egészség, a mozgás és mentális egészségünk
Sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a minket bombázó reklámoknak, marketingfogásoknak elhisszük, hogy az egészséghez drága táplálékkiegészítőkre, fogyást ígérő csodabogyókra, drága sportcipőre, ruházatra, egyéb felszerelésre, kondibérletre, edzőre stb. van szükség. A rengeteg előkészület és rákészülés közepette pedig talán már el is megy a kedvünk az egésztől.
Pedig egészségünk kulcsa sokszor a legegyszerűbb dolgokban rejlik. Olyan dolgokban, amik ráadásul a pénztárcánkat is kímélik. Lássuk, hogyan lehet olcsó az egészség! Hogyan szolgálja egészségünket, azon belül is mentális egészségünket, a mozgás.
A mozgás kedvező mellékhatása, a mentális egészség
Az egészséges életmód részeként tekintünk rá. Mindenki tudja, hogy mozogni kell, ha egészségesek akarunk maradni. De mégis sokan töltik mozdulatlanságban a napjaikat. Nézzük meg, mire van hatással a mozgás, mi történik a testünkben és keljünk fel a székből végre!
Talán egészségünk legfontosabb része a mentális egészség. Mit ér az életünk, ha a végén nem emlékszünk rá? Vagy tompaságban töltjük napjainkat, ahelyett hogy vibráló, élénk élményeket gyűjtenénk, hogy azokat aztán bármikor újraélhessük az elménkben.
Mentális egészségünk megőrzésében nagy szerepe van a fizikai aktivitásnak. Lássuk, hogyan járul hozzá a mozgás agyunk egészségének megőrzéséhez.
Mentális egészség megőrzése, neurogenezis és neuroplaszticitás
1990-ben kezdték a kutatók vizsgálni agyunk azon tulajdonságát, hogy új összeköttetéseket képes kialakítani. Ez a tulajdonság kimagasló fontosságú a mentális egészséghez, viszont az agyat tanulmányozó tudósok sokáig azt gondolták, hogy ez a különleges szövet nem képes új összeköttetések és új sejtek, neuronok létrehozására. Egy 1998-ban megjelent tanulmány, ahol post mortem emberi agyszövetet vizsgáltak, kimutatta, hogy az emberi agy képes új sejteket létrehozni és ezt a képességét életünk végéig fenntartja.(1.) Ez a tanulmány mérföldkő lett, hiszen bizonyítást nyert, hogy létezik a neurogenezis, mely az új agysejtek létrehozását jelenti.
A neurogenezis, lett az új remény a mentális egészség megőrzésében. Az agy azon képességének felfedezése, hogy új idegsejteket hoz létre, új lendületet adott az agyi rendellenességek kutatásának és a megoldások keresésének.
Az új agysejtek képesek bekapcsolódni a rendszerbe és új összeköttetéseket alakítanak ki, ez a neuroplaszticitás. A neuroplaszticitás arra szolgál, hogy agyunk újraszervezze magát, ezzel akár elvesztett funkciókat állítson vissza vagy új dolgokat tanuljon meg. Elpusztul egy kis szövet, megsérül néhány agyi központ, csökkennek a mentális képességek. Akár sérülés, akár agyvérzés, akár egy neurodegeneratív megbetegedés következtében történik mindez a neuroplaszticitás lehetővé teszi, hogy megőrizzük mentális egészségünket, helyreállítsuk agyunk épségét és funkcióit. A neuroplaszticitás hihetetlen lehetőségeibe nyerhetünk bepillantást Norman Doidge könyvéből, melyben igaz történeteken keresztül mutatja be mire is képes az agyunk. (2.)
Neurogenezis: új idegsejtek keletkezése. Sokáig azt hitték lehetetlen, mára bizonyítást nyert, hogy egész életünk folyamán képesek vagyunk rá.
Neuroplaszticitás: agyunk azon képessége, hogy a környezeti hatásoknak megfelelően formálja struktúráját. Gondolataink, cselekedeteink, fizikai aktivitásunk formálni képesek az agyunkat.
Mentális egészség és a mozgás közötti kapcsolat
A kutatások azt is kiderítették, hogy az új neuronok képződésében és agyunk plasztikus működésében egy BDNF (brain derived neutrophic factor) nevezetű fehérje játszik kulcs szerepet. A BDNF megvédi a meglévő neuronokat, biztosítja a túlélésüket, serkenti a neuronok közti kapcsolatok, szinapszisok kialakulását. Ez a folyamat pedig létfontosságú a gondolkodáshoz és a tanuláshoz. (3.)
Kutatások azt is kimutatták, hogy az Alzheimer kóros betegeknek alacsonyabb a BDNF szintje. Valamint egyéb neurológiai panaszokat is összefüggésbe hoznak az alacsony BDNF szinttel, mint a depressziót vagy az Parkinson-kórt. (4.)
Ennyi felvezetés után már csak az a kérdés, hogy mit lehet tenni, hogy ennek az áldásos vegyületnek a mennyiségét növeljük és ezzel együtt pozitívan befolyásolhassuk mentális egészségünket?
Bizony, mozognunk kell! A mozgással növelhetjük a BDNF fehérjét kódoló gén kifejeződésének mértékét, vagyis több fog keletkezni belőle.
Mozgás hatásai, túl a mentális egészségen
A testmozgás pozitív hatásai nem csak a BDNF termelésén keresztül mutatkoznak meg. A mozgás hatással van a sejtszintű tisztítófolyamatokra is, melyek során a szervezet újra hasznosítja a károsodott, elhasználódott szerkezeti anyagokat, fehérjéket. Ez egy nagyon hasznos folyamat, mely elengedhetetlen sejtjeink optimális működéséhez. Megakadályozza a rosszindulatú folyamatok kialakulását, azaz csökkenti a rák kockázatot. (5.)
Az antioxidánsok pozitív élettani hatásairól már mindenki hallott. Az oxidatív stressz, mely antioxidánsok hiányában éri a szervezetet pedig számos kártékony hatással bír. Ennek fényében újabb nyomós érv a mozgás mellett, hogy az alacsony intenzitású edzésnek antioxidáns hatása van azáltal, hogy fokozza a szervezet saját antioxidáns rendszerének működését. (6.)
Sokan küzdenek különböző mértékű cukoranyagcsere zavarokkal. Számukra nagyon fontos információ, hogy a mozgás több folyamaton keresztül is hozzájárul a glükóz szállítás és feldolgozás folyamatának optimalizálásához, így több irányból is támogatva sejtjeink inzulinérzékenységét. (7.)
Ez a hatás szerintem akkor is hihetetlenül értékes, ha valaki nem cukorbeteg vagy inzulin rezisztens, hiszen szervezetünk általános egészségügyi állapota szempontjából nagyon fontos az egyenletes alacsony vércukorszint. Ugyanis az alkalmi vércukorszint kiugrásoknak is szöveti károsító hatása van.
Ha ez még nem lenne elég a sok tudományos bizonyítékból arra, hogy a sportolással valódi gyógyító eszköz van a kezünkben, akkor ismerkedjünk meg a mitokondriumokkal, melyek egészségére szintén a mozgáson keresztül lehetünk a leginkább hatással. (9.)
A mitokondriumok a sejtek energiatermelő egységei. Eredetileg baktériumsejtek voltak, melyek szimbiotikus kapcsolatban éltek a náluk sokkal nagyobb eukarióta sejtekkel. Ennek a szoros együttműködésnek az eredményeként lettek sejtjeink motorjai ezek az apró kis sejtszervecskék.
Számos tanulmány foglalkozik a mitokondriumok csökkent működésének szerepével a krónikus betegségek kapcsán, mint a neurodegeneratív megbetegedések esetében (Alzheimer-kór, Parkinson-kór). (8).
Összefoglalva,
- ha élesítenéd az elmédet,
- ha tartasz a daganatos megbetegedésektől,
- ha szeretnéd fokozni szervezeted antioxidáns kapacitását,
- ha fokoznád inzulinérzékenységedet,
- ha több energiára vágysz
MOZOGJ!!
Útravaló
Én ezen a ponton el is mentem kocogni. Persze már előre elterveztem, hogy fogok ma mozogni valamit és a futás állt ma legközelebb a lelkemhez, és a mentális egészség és a fizikai aktivitás kapcsolata sem volt új számomra, mégis a leírtak adták meg a végső lökést, hogy ne halogassak, és ne keressek kifogást. Gyors öltözés, minimális melegítés, még az esőfelhőkkel sem törődtem és már indultam is.
Remélem rád is ilyen hatással lesz ez a bejegyzés és bármikor elveszítenéd a lendületet vagy szükséged van egy utolsó lökésre, hogy elindulj, olvasd el újra és hagyd meggyőzni magad! Olvasd el annyiszor, hogy másoknak is el tudd mesélni kellő meggyőző erővel! Mert a mozgás óriási lehetőség és mindenki számára elérhető, olcsó egészségmegőrző praktika.
1. Neurogenesis in the adult human hippocampus; P S Eriksson 1, E Perfilieva, T Björk-Eriksson, A M Alborn, C Nordborg, D A Peterson, F H Gage
- The Brain That Changes Itself: Stories of personal triumph from the frontiers of brain science; Norman Doidge
- Gabona agy; dr David Perlmutter
- Brain-derived neurotrophic factor and its clinical implications; Siresha Bathina1 and Undurti N. Dascorresponding author1,2
- Hosszúélet-paradoxon; Steven R.Gundry
- Moderate exercise is an antioxidant: Upregulation of antioxidant genes by training; Mari-Carmen Gomez-Cabrera, Elena Domenech, Jose Viña
- Exercise and insulin sensitivity: a review; L B Borghouts 1, H A Keizer
- Mitochondrial dysfunction in neurological disorders: Exploring mitochondrial transplantation; Pedro Norat 1 , Sauson Soldozy1 , Jennifer D. Sokolowski1 , Catherine M. Gorick 2 , Jeyan S. Kumar1 , Youngrok Chae 1
- Exercise and mitochondrial health Jonathan M. Memme1,2 , Avigail T. Erlich1,2, Geetika Phukan1,2 and David A. Hood

